Egy gyógyító pszichiáter szubjektív feljegyzései

Tanulságos történetek a terápiák világából

dr. Gerevich József

dr gerevich józsef: Gerevics portre for web

Gerevich dr a Facebook-on

Kövesse Gerevich dr legfrissebb bejegyzéseit a Facebook-on is

Filmpszichológiai villanások

A nagy érdeklődésre való tekintettel, és mert összeállt belőlük egy nagyobb csokor, Gerevich dr filmes bejegyzéseinek egy új blogot indítottunk: mozis.blog.hu

Utolsó kommentek

  • puzsu: Minden válasz ott ÉL bennünk, mert mindannyian megkaptuk a TUDÁS csíráit! Az önismeret és az önbizalom erősítése minden dolog ALAPja! MenjÉL bátran, indulj tovább, hiszen a megtapasztalás fontos dol... (2018.06.06. 16:50) Mese a néma lányról
  • György Fekete: "Sándort kíváncsivá tette, hogy miért jár hozzám, mi (ki) vagyok neki, mit akar tőlem..." Efféle érdeklődésre azok a "betegek" nyílnak meg, akik érzik, hogy orvosuk egyenrangú embernek tekinti őke... (2017.11.22. 11:00) A zugivás dilemmái
  • byron: Tisztelt Doktor Úr! Tudna valamilyen szakirodalmat, segítő irodalmat ajánlani zugivóból alkoholistává váló személy, illetve hozzátartozója számára? Tudom, hogy az ilyen szenvedélybeteg kezelése ugy... (2017.06.30. 12:37) A zugivás dilemmái
  • Anlagan: Sokszor ilyen esetek mögött találkoztam, azokkal a férfiakkal is,akiknek valamiféle illúzió volt a másik nemmel szembeni elvárásuk. Jobb nőt, más milyet akarnak, nem volt felvállalható az,akivel meg... (2016.05.05. 08:22) Vonakodó férfiak
  • tomasszo: Repetitio mater studiorum. (2015.12.09. 07:31) Drog vagy még rosszabb (avagy a harmadik út)
  • Utolsó 20

Elszakadás

2012.12.30. 10:08 Dr. Gerevich József

www tvn hu 0b7f9a4327b9d62d866ba270a982404fBea 30 éves volt, amikor összehozott vele a sors. A Nők lapja olvasójaként talált rám, azt kérte, legyek útitársa, amíg végleg nem sikerül saját lábára állnia, nagyon egyedül érzi magát.

Húsz és harminc éves kora között egy fiúval élt, ekkor kezdett el – barátja hatására - „füvet” szívni. A marihuána egyre fontosabb lett neki: „soha ilyen nyugalmat még nem tapasztaltam, így érezheti magát a magzat az anyja méhében”, fejezte ki magát igen érzékletesen. Aztán – részben a „fű”, részben a fiú félrelépése miatt – szakítottak. Azóta Bea nincs senkivel, marihuánát hétvégi party-kon használ, de nem minden héten.

Amikor a szüleiről kezdett beszélni, arca lángolt, tele volt indulattal. „Azért sajnálom, hogy vége lett a kapcsolatomnak, mert a szüleim maradtak egyetlen támaszom”. És támasz nélkül nem tudott élni. De gyűlölte, hogy a szülei mindenbe beleszóltak, nem vettek tudomást arról, hogy mire van szüksége, mit érez, hogyan gondolkodik. „Bármit mondok, bármit csinálok, az biztosan rossz. Soha egyetlen bátorítást nem kapok. Csak egyszer dicsértek volna meg, látod Bea, ezt jól csináltad, nem, soha, soha…”

Szépségszalont nyitott a szülei segítségével. Különleges érzéke volt a széphez, remek tanácsokat adott a hozzá látogatóknak, hogyan „alkossák meg magukat”, hogyan legyenek minél nőiesebbek, férfiasabbak, vonzók, elegánsak. Ő is szép volt. Mégis magányos, mert nem tudott elszakadni a szüleitől, harminc évesen is kamasz maradt, akinek az egyik kezét fogni kellett, hogy lépni tudjon.

Amíg „fogtam a kezét”, lépésről lépésre vált egyre magabiztosabbá. „Magánya” megtelt emlékekkel, álmokkal, szeretettel. Egyre többet konfrontálódott szüleivel. Eleinte agresszíven reagált rájuk, később agresszivitása megszelidült, elszállt, feloldódott. Ehhez már marihuána cigaretta sem kellett. Úgy tudta képviselni az érdekeit, hogy közben nem bántott meg senkit.

Bea még mindig egyedül van, de már nem „görcsöl” azon, hogy hétvégén most sem sikerült helyes fiúval megismerkednie. ”Majd eljön annak is az ideje”, mondja, „amikor már teljesen alkalmas leszek rá, hogy oda tudjak a páromra figyelni. Most még van egy kis dolgom magammal.”

1 komment

Címkék: felnőtté válás individuáció szingli-lét szülő-gyermek kapcsolat

A bejegyzés trackback címe:

https://drgerevich.blog.hu/api/trackback/id/tr54987453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tulipán14 2013.01.03. 07:52:54

Milyen felemelő érzés, mikor az agresszió elszáll, vagy nem jön elő. A szégyen is eltűnik. Nem tudom, hogy van összefüggésben az önbecsüléssel, de vhogy igen, az biztos.
süti beállítások módosítása