Szülei hozták el hozzám, amikor huszonnegyedik születésnapja után néhány nappal, éjjel, egy rock koncert közben, három férfi megerőszakolta. Feltűnő volt, hogy az esemény a szüleit sokkal jobban felkavarta, mint őt. Tőmondatokban beszélt. „Ennél sokkal rázósabb dolgok is történtek már velem”, mondta, utalva arra, hogy nem osztja szülei véleményét a kezelés szükségességéről.
Hamar cinkosok lettünk, annyi titokra derült fény az elkövetkező alkalmakkor. Ez a finom, kulturált, úgynevezett „jól nevelt” lány kamaszkora a magára hagyott, tekintélyproblémákkal küszködő gyermekekhez hasonló módon zajlott, de gyönyörű külseje miatt sokkal drámaibb fordulatokkal.
Eszter – rácáfolva a közhiedelemre (mely szerint a szexuális fejlődés első látványos állomása három és hat éves kor között van, majd a szexuális megnyilvánulások eltűnnek, hogy azután kamaszkorban még nagyobb intenzitással törjenek elő) – kilenc éves korában hatalmas szexuális fantáziával rendelkezett. Vágyai még nem tettek különbséget férfi és nő között: leginkább csoportos jelenetekről álmodott, melyekben mindkét nem csábította.
Szép arca, nyúlánk termete már tíz éves korában provokálta környezetét, nem csoda, ha sok csábítás érte sokfelől. Tizenegy éves korában előbb egy lánnyal szerelmeskedett, majd néhány hónappal később egyik fiú udvarlójával feküdt le. Első szexuális élményei olyan erősek voltak, hogy hamar kialakult az a kép benne magáról: „jó vagyok a szexben, szeretem csinálni, miért ne”. Tizennégy és tizennyolc éves kora között négy évig volt szerelmi kapcsolata egy fiúval, ezzel párhuzamosan azzal a lánnyal is, akivel elkezdte szexuális életét. És közben sok-sok alkalmi kapcsolat. Szabályosan ingázott a fiúk és a lányok között. Hol a fiúkat szerette jobban, hol a lányokat.
Máig nem cövekelt le egyik nem mellett sem. Tizenhat éves korában – ekkor már egyedül lakott - erőszakolták meg először. Barátja elleni bosszú áldozatává vált, nyolc férfival kellett közösülnie. Alig élte túl. „Szeretem a szexet, doktor úr, de önként és dalolva, nem a torkomra szorított kés révén, a halál árnyékában…” Legtöbb barátját és barátnőjét túladagolás vagy öngyilkosság vagy mindkettő vitte el. Azt hitte, vele ilyesmi nem fordulhat elő. Hirtelen egyedül maradt. Depressziós lett. A kokain dobta fel. Három hónap múlva már intravénásan adta magának. Hamarosan már csak kokain hatására volt képes szexuális kapcsolatra.
Amikor megismerkedtünk, olyan gyógyszert szedett – kiváltva és helyettesítve a kokaint -, amely kiapasztja a nemi étvágyat, miközben javítja a hangulatot. Eleinte ezt alkohollal ellensúlyozta – az ital oldotta a gátlásait, fokozta a szexuális késztetéseit - , majd már az alkohol sem befolyásolta szexuális érdeklődését. Barátaival sorra szakadt meg a kapcsolata emiatt.
Az a fonák helyzet alakult ki, hogy mozdulataival, tekintetével továbbra is erős vonzó hatást gyakorolt a környezetére, de az intim közelségtől távol tartotta magát. Ez a nőkre és a férfiakra egyaránt jellemző volt.
Szülei magához vették. Újra kislány lett, kedves, udvarias, mosolygós. Igazi kirakatbaba. És folytatódott az, ami a gyermekkorában félbeszakadt: minden felelősség lehullott róla, akkor ébredt, amikor kedve tartotta, semmilyen kötelezettsége nem volt. Csak a „gyógyulás”.
Minden alkalommal legalább tíz perccel előbb érkezett a rendelőmbe. Örült, hogy jöhet és elmesélheti álmait, emlékeit. Naplót vezetett. Fotóiból kronológiai albumot készített, valamennyi fotót apró, sűrűn teleírt sorokkal látta el, hogy érthetővé tegye mindenki számára a fényképek látványát. Az egyik fotón elegáns dáma néz büszkén a szemünkbe, máshol szakadt ruhájú, fiús rocker tekint ránk szinte haragosan, megint máshol egy gyönyörű fotómodell néz kihívóan a kamerába.
„Talán azért szeretem ezeket a fényképeket, mert arra emlékeztetnek, hogy nő is voltam valamikor”, tört ki belőle, jelezve, hogy „hidegségét” érzi a legnyomasztóbb tehernek. Fokozatosan levetkőzve élete deviáns korszakát, elkényeztetett úri lány lett Eszterből, akinek legfőbb gondja már nem a frigiditás volt, hanem az, hogy minél hamarabb és minél kevesebb áldozattal váljon felnőtté. Talán azért apadt el a vágya, hogy újra kezdje pszichoszexuális fejlődését attól a ponttól, amikor – éretlenül – nekivágott. Amikor azt hitte, már „nagy lány”.
Eszter másodszor veszítette el szüzességét a kezelés hatására. A torkában dobogó szerelem érzését a ragaszkodás és kötődés élménye váltotta fel. Kamaszkora végérvényesen lezárult.
Utolsó kommentek