Szilvia már tizenegy éves korában fejlett, érett lány látszatát keltette formás alakjával, koraérett, erotikus mozdulataival. Mindez provokáció is lehetett a külvilág felé. A család egyik idősebb férfitagja számára bizonyosan. Tudta, nem sok esélye van a lánynál, hiszen még nem kezdte el a szexuális életet, de biztosra akart menni. Ezért egy óvatlan pillanatban - amikor egyedül maradt vele - megfenyegette, hogy megöli, ha nem szeretkezik vele. Szilvia így vesztette el a szüzességét, és ezzel élete meghatározott pályára került. A férfi évekig kényszerítette arra, hogy együtt legyen vele. Szilvia ezt csak úgy tudta elviselni, ha ivott. Sokat, válogatás nélkül mindenféle alkoholtartalmú italt. 13 éves korában már súlyos alkoholista lett. Aztán egyik osztálytársa révén az alkoholt felváltotta a heroin. A heroinhoz sok pénz kellett. A csinos lány számára kézenfekvőnek tűnt, hogy szépségét felhasználhatja pénzszerzés céljából. 16 éves korában már tapasztalt prostituált lett, közben nagybátyjával szakított, és nagy erőfeszítések árán megszabadult a herointól is. Hozzám már furcsa, váratlan rosszullétek miatt került, apró, jelentéktelen események hatására ájulásérzés fogta el, pulzusa szaporább lett, nehezen vette a levegőt.
Az időben közelebb álló élmények kerültek először elő, szüzessége elvesztésének körülményei csak hónapokkal később. Szilvia soha nem vette a bátorságot, hogy összerakja élete fontos eseményeinek mozaikjait, és egyszerre nézzen rá, fogja fel, ébredjen rá, mi történt vele, miből mi következett, hogyan függnek össze egymással és jelenlegi életével, miért fogja el a pánik. A múlt állandóan a jelenbe ér, megzavarja, felborítja, gúzsba köti. A terápia lényege abból állt, hogyan lehet leválasztani a múltat a jelentől. A múlt ártalmatlanítása hosszú és rögös út volt Szilvia számára. De ő türelmes volt. Tünetei megszűntek. A terápia most érkezett a jelenhez. Az a kérdés, Szilvia ki tud-e lépni a prostitúció kalodájából. De ez már egy másik történet.
Utolsó kommentek