Egy gyógyító pszichiáter szubjektív feljegyzései

Tanulságos történetek a terápiák világából

dr. Gerevich József

dr gerevich józsef: Gerevics portre for web

Gerevich dr a Facebook-on

Kövesse Gerevich dr legfrissebb bejegyzéseit a Facebook-on is

Filmpszichológiai villanások

A nagy érdeklődésre való tekintettel, és mert összeállt belőlük egy nagyobb csokor, Gerevich dr filmes bejegyzéseinek egy új blogot indítottunk: mozis.blog.hu

Utolsó kommentek

  • puzsu: Minden válasz ott ÉL bennünk, mert mindannyian megkaptuk a TUDÁS csíráit! Az önismeret és az önbizalom erősítése minden dolog ALAPja! MenjÉL bátran, indulj tovább, hiszen a megtapasztalás fontos dol... (2018.06.06. 16:50) Mese a néma lányról
  • György Fekete: "Sándort kíváncsivá tette, hogy miért jár hozzám, mi (ki) vagyok neki, mit akar tőlem..." Efféle érdeklődésre azok a "betegek" nyílnak meg, akik érzik, hogy orvosuk egyenrangú embernek tekinti őke... (2017.11.22. 11:00) A zugivás dilemmái
  • byron: Tisztelt Doktor Úr! Tudna valamilyen szakirodalmat, segítő irodalmat ajánlani zugivóból alkoholistává váló személy, illetve hozzátartozója számára? Tudom, hogy az ilyen szenvedélybeteg kezelése ugy... (2017.06.30. 12:37) A zugivás dilemmái
  • Anlagan: Sokszor ilyen esetek mögött találkoztam, azokkal a férfiakkal is,akiknek valamiféle illúzió volt a másik nemmel szembeni elvárásuk. Jobb nőt, más milyet akarnak, nem volt felvállalható az,akivel meg... (2016.05.05. 08:22) Vonakodó férfiak
  • tomasszo: Repetitio mater studiorum. (2015.12.09. 07:31) Drog vagy még rosszabb (avagy a harmadik út)
  • Utolsó 20

Falak kívül-belül

2013.01.15. 20:27 Dr. Gerevich József

amedeo_modigliani.jpgA rádióban egy órás élő műsorban szerepeltem az alkohol személyiségkárosító hatásaival kapcsolatban. A műsor befejeztével a Bródy Sándor utcai bejáratnál egy negyven és ötven éves kor körüli férfi szólított meg: Gerevich doktor? Igen. Miklós vagyok. Hallgattam, amit a személyiségzavarról mondott. Azonnal beszélnünk kell egymással. Nekem is személyiségzavarom van, az alkoholtól.

A szájából áradó alkoholszag adott hitelt szavainak.

Miklós hadarva beszélt, egy szuszra rengeteget szeretett volna elmondani. A dependens személyiségzavar fogalma ragadta meg: ugye ez olyasmi, mint amikor az ember képtelen arra, hogy függetlenül éljen, ne függjön semmitől? Kérdezte. Nem telhet el nap, hogy ne igyak. Az alkohol az apám, az anyám, a meg nem született lányom és fiam, a szeretőm, aki nincs. Elhiszi doktor úr, hogy még nem voltam nővel? Ugye nem.

Valóban nehéz volt elképzelni. Miklós jóvágású férfi volt, magas, széles vállú, bozontos szemöldökű. Olyan, aki képes hatni a nőkre, és kifejezetten férfiasnak látszik, legalábbis az első benyomás alapján.

A nőkérdést elnapoltuk. Az alkoholfüggőségre kellett összpontosítani. Többször rugaszkodott neki, hogy abbahagyja az ivást. Először úgy érezte, hogy lassan, fokozatosan tud csak megválni az italtól. Napi 1 centiliter konyakig jutott. Innen nem tudott tovább csökkenteni. Alkohol már alig volt abban a mennyiségben, amit naponta elfogyasztott: mégis, az ital szimbolikus ereje megakadályozta, hogy végleg megváljon tőle. Azután gyorsan visszatornászta magát a kiindulási szintre: napi fél liter Napóleon brandy. Ott tartottunk, ahonnan elindultunk.

Miklós belátta, hogy tévedett. A lépésről lépésre való megszabadulás az alkoholtól nem az ő személyiségéhez illik, állapította meg. Hérosz vagyok. Úgy kell leszoknom az italról, ahogy a héroszok végzik be küldetésüket. Hatalmas lendülettel, mindent egy lapra feltéve…

Így végre sikerült. Éreztem, hogy még nem vagyunk túl a nehezén. Eszembe jutott, amit a nőkről mondott. Kíváncsian vártam a történetét.

Bár felkészültem arra, hogy nem mindennapi életúttal találkozom, s eddigi klinikai munkám során sok különös sors keresztezte utamat, és mégis: amit Miklós magáról elmondott, hihetetlennek hangzott.

Kiderült ugyanis, hogy Miklós 45 éve él anyjával egy szobában.

Gyűlölöm őt! Álmaimban baltával, késsel, csákánnyal esem neki, és addig ütöm, amíg lélegzik, szakadt fel valamennyi indulata anyjával szemben. Az összes potenciális barátnőmet elüldözte a közelemből. Megtiltotta, hogy nővel legyek. Ahányszor nő közelébe kerültem, állandóan az anyám rosszalló tekintetét éreztem a hátam mögött…

Beszélgetéseink egy általam pontosan nem érzékelt stádiumában Miklós váratlan és gyors döntésre szánta el magát. Kőműves barátját elhívta egyszobás lakásukba, és arra kérte, hogy a szoba közepén húzzon fel egy falat. Barátja megtette a szokatlan kérést. Anyja ágyát átrakta Miklós a szoba elfalazott másik felébe. Amikor anyja hazajött a munkából, kénytelen volt tudomásul venni, hogy már nem egy szobában lakik a fiával. Egy szót sem szólt.

Miklós az első külön töltött éjszakán egy percet sem tudott aludni. Hiányzott anyja szuszogása. Szorongás töltötte el. Hajnali háromig volt képes kibírni anyja nélkül. Ekkor felkelt, átment anyjához, karjába fogta a törékeny asszonyt, és átvitte őt a másik szobába. Befektette a saját ágyába, majd mellé feküdt. Azonnal mély álom lepte el. Azt álmodta, hogy egy virágokkal teli réten kergetőzik egy lánnyal, akinek a hajában virágkoszorú van. A lány folyton kisiklott a karjai közül. Aztán végre sikerült megfognia. Magához ölelte. Akkor vette észre, hogy anyját öleli…

Hosszú hónapok teltek el úgy, hogy Miklós az anyjával egy ágyban aludt. Aztán az egyik napon úgy érezte, most már elég erős ahhoz, hogy nekivágjon egy anyátlan éjszakának. Légszomj nélkül, néhány órás alvással vészelte át az éjszakát. Miklós lelkében ekkor épült fel az a fal, amely végre és visszavonhatatlanul elválasztotta anyjától. Elkezdhette önálló életét.

Szólj hozzá!

Címkék: alkoholprobléma anya-fiú kapcsolat személyiséghatárok

A bejegyzés trackback címe:

https://drgerevich.blog.hu/api/trackback/id/tr265020393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.